A Luther-háztól a Sas kocsmáig
2024.02.20

A Luther-háztól a Nagykálló irányába vezető utat kezdetben Kállai, illetve Kállói utcának nevezték. A nyíregyházi városvezetők Szent István halálának 900. évfordulóján, 1938-ban azzal tisztelegtek első magyar királyunk előtt, hogy róla nevezték el Nyíregyháza egyik legrégibb utcáját. Sajnos 1950-ben ez sem kerülte el a névváltoztatást: egészen 1990-ig a Vörös Hadsereg útjaként szerepelt a térképeken – idézte fel Ilyés Gábor a február 16-ai, helytörténeti előadással egybekötött sétánkon.

A csapat a pedagógus-helytörténész vezetésével ezúttal a Szent István utca mesélő házainak nyomába eredt. A találkozás helyéül szolgáló Luther-házat rekordidő alatt építették fel 1928-ban: az alapkövét április 18-án tették le, a bokrétaünnepélyét június 17-én tartották, míg a lakhatási engedélyt október 25-én adták ki. A Geduly Henrik püspök lakhelyéül is szolgáló bérpalotát Kotsis Iván műegyetemi tanár tervei alapján építették Adorján János helyi építőmester felügyelete alatt. A telket Palicz Lajosné adományozta az evangélikus egyháznak.
Az utca páros oldalának elején egy – ma már nem látható – kettős épület állt, amelyet tulajdonosairól előbb Palánszky-, majd Márkus-háznak neveztek. Ilyés Gábor színes történetei nyomán szinte magunk előtt láttuk a lányokat, akik a nőnevelő intézetbe siettek, hogy franciául és angolul tanuljanak, valamint elsajátítsák a háztartás vezetésével kapcsolatos ismereteket. Az intézetet Palánszky Sámuel felesége, Csapó Ida vezette 1880-ig, ám 1909-től már azok a zenei talentumokkal megáldott fiatalok siettek ide, akik a Füredi testvérek, Henrik és Lajos által alapított zenede diákjai voltak. Őket 1946 szeptemberétől 1947 őszéig a Bessenyei György Képzőművészeti Népfőiskola növendékei követték, akik Balogh József, Berky Nándor és Ősz Dénes vezetésével festeni és szobrászkodni tanultak. Eközben a másik ház épületének emeletén a város legrégebbi fényképészeti műtermét vették igénybe, a legtovább Hunyady László és Malachovsky István voltak a bérlői.
A szomszédos, 4-es számú házat ifj. Balczár Lajos hentes építtette 1901-ben. Egykor Balczár családjának szolgált lakóhelyül, de itt rendezte be üzletét is, amelyet 1908-ban fényképes hirdetésben ajánlott a helyi lapban a vásárlók figyelmébe. Ez akkoriban ritkaságszámba ment a Nyírvidékben! Balczár 1907-ben villamos árammal működő húsfeldolgozó gépeket állított üzembe, amelyeknek köszönhetően termelése meghaladta három nagyobb nyíregyházi hentesét együttvéve. Sajnos nem sokáig élvezhette a sikereit, 1912-ben, mindössze 46 éves korában elhunyt.

Néhány lépéssel távolabb áll Krúdy Gyula szülőháza. Itt Ilyés Gábor „átadta a szót” a nagy írónak, hogy ő maga mesélje el születése történetét, mint ahogy azt Egy élettörténet című írásában 1924-ben megírta: „1878-ik év egyik októberi napján, Nyíregyházán egy nádfedelű házban, – az egykori Sztárek-ház szomszédságában, a Kállai-utcában egy fiúgyermek pillantotta meg a napvilágot”. S ha már Sztárek Ferenc neve is előkerült, megtudtuk: neki voltak a legszebb lányai az utcában, legalábbis Krúdy szerint.
A néhány évvel ezelőtt szépen felújított Demjén-házra is vetettünk egy pillantást, amelynek egyelőre csak az egykori tulajdonosa ismert: dr. Demjén József, aki a város ügyvezető orvosa volt. Az 1921 óta Kossuth nevét viselő Evangélikus Gimnázium hamarosan egy teljes séta témája lesz, így most csak egykori kiváló diákjára, Vietórisz Józsefre emlékeztünk, aki igazgatója is volt ennek a nagy múltú oktatási intézménynek. Ismét Krúdy sorai kerültek elő, amelyekből kiderült, miért köveztette ki a város a Kállai utcát. Vietórisz szerint akkora pocsolya volt a gimnázium előtt, amelybe egy kisebb termetű diák akár bele is fulladhatott volna. Ezt a pocsolyát aztán dr. Jósa András árendába akarta venni a várostól, hogy benne halat tenyésszen és nádat termesszen. „De már erre felhördültek a nyíregyháziak, kinyitották a város kasszáját és a gimnázium előtt olyan városias utcát csináltak, hogy csodájára jártak.”

A séta következő állomása a pávás-ház volt, ami egykor Keresztessy Sárika úrhölgy megrendelésére készült Führer Miklós tervei alapján. Többen ámulattal tekintettek fel az épületnek nevet adó pávákra, és vették észre a további szecessziós stílusjegyeket. De jó volna, ha olyan tulajdonosa lenne az – egyébként eladásra kínált – háznak, amely műemlékhez méltóan felújítaná! Hasonlóan helyreállításra szorul a 42. szám alatt lévő épület is, amelyről a legtöbben azt tudják, hogy 1952-ben itt rendezkedett be a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiója 2007-ig. A falán 1948-ban elhelyezett, Krúdy Gyulát ábrázoló dombormű pedig azt hirdeti, hogy a telek egykor a Krúdy család tulajdonában volt, a mostani kert helyén lévő épületben töltötte gyermekéveit a később híressé vált író. A két esemény közötti időben, 1913-tól magánszanatórium kapott itt helyet, amit Klekner Károly és Spányi Géza, az Erzsébet Közkórház két kiváló orvosa létesített. Az épület mai alakját 1927-ben nyerte el Pisszer János tervei alapján.
A napsütéses séta a Sas kocsmánál ért véget. Hosszan lehetne mesélni ennek az 1806-ban létesített ivónak a történetét, amely többek között a Krúdy família három generációját is kiszolgálta. Többen szívesen betértünk volna egy csapoltra, de már évek óta nem fogad vendégeket, s lassan a cégéréről is lekopik a festett sas…

Az eseményről készült képeket ide kattintva tudja megtekinteni.

Kiemelt partnerünk
MEDHUSA CERALBIN
4400 Nyíregyháza Hatzel tér 1.
Nyitva: 0-24 minden nap!
2018-2024 www.100evespatika.hu Minden jog fenntartva!
powered byForweb - Weboldal készítés