Mit lehet tudni a derékfájásról, miért ilyen gyakori, és mit lehet ellene tenni?

Miért fáj éppen a derekunk?

A gerinc egy összetett szerkezet: 33 csigolya alkotja, köztük rugalmas porckorongokkal, amelyek csökkentik a mozgásból eredő ütközéseket. Az alsó, ágyéki szakasz viseli a testünk súlyának legnagyobb részét - ez magyarázza, hogy a panaszok túlnyomó többsége éppen itt jelentkezik.

A porckorongok zselészerű anyagból állnak, és ha túlterhelés vagy sérülés éri őket, idővel kiszáradhatnak, megrepedhetnek, sőt ki is nyomódhatnak a helyükről.

A gerinc stabilitásáért izmok, inak és szalagok felelnek. Ha ezek gyengék vagy tartósan feszültek, a gerinc megnövelt terhelésnek van kitéve, és előbb-utóbb panaszokat okoz.

A derékfájás szezonális?

Télen általában mindenki sokkal kevesebbet mozog. A törzsizmok veszítenek az erejükből, a szalagok merevebbé válnak, a test alkalmazkodik a passzívabb ritmushoz. Aztán megjelenik az első napsütés, és mindenki egyszerre akar mindent: kertet ásni, biciklizni, futni, sportolni.

Ez az aránytalanság az, ami sokszor bajt okoz. A hirtelen, szokatlan mozdulatok (különösen a hajolgatás, nehéz tárgyak emelése, egyoldalú terhelés pl. kertészkedés közben) pontosan azokat az izmokat és porckorongokat veszik igénybe, amelyek hónapok óta alig dolgoztak. Az eredmény: izomgörcs, feszülés, és az a kellemetlen merevség, amely reggelenként a legnehezebben viselhető.

Kik a leginkább érintettek?

A derékfájás meglepően demokratikus: az emberek közel négyötöde megtapasztalja élete során legalább egyszer. Különösen jellemző a 30-50 éves korosztályban, de az ülőmunkát végzők körében már fiatalabb korban is megjelenik.

Hosszú órákon át billentyűzet előtt ülni korántsem ártalmatlan. A tartós ülés során az ágyéki gerinc természetellenes helyzetbe kerül, a porckorongok folyamatos nyomás alatt vannak, a háti izmok pedig fokozatosan elgyengülnek. Az ülő munkakörnyezetben dolgozók körében nagyjából kétszer akkora eséllyel alakul ki derékpanasz, mint azoknál, akik napi szinten aktívabban mozognak.

A nők különösen érzékenyek: hormonális változások, terhesség és a menstruációs ciklus is befolyásolhatja a fájdalom intenzitását. Terhesség alatt a nők fele-háromnegyede tapasztal valamilyen mértékű derékpanaszt.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni derékfájással?

A legtöbb derékfájás önmagától elmúlik néhány nap vagy hét alatt, különösen ha sikerül pihentető pozíciót találni és enyhíteni a terhelést. Néhány jel azonban komolyabb figyelmet igényel:

Ha a fájdalom a farba, combba, lábszárba sugárzik, különösen ha zsibbadással, bizsergéssel jár, az idegérintettséget jelezhet. Ugyanígy érdemes orvoshoz fordulni, ha a fájdalom három hónapnál tovább fennáll, fokozatosan romlik, vagy ha hirtelen gyengeség, érzéskiesés, illetve hólyagproblémák is társulnak hozzá.

Mit tehetünk magunkért?

Kemény felületre fekve, a lábakat megemelt helyzetben tartva tehermentesíthetjük az ágyéki szakaszt.

Melegítés - legyen az meleg fürdő, hőpárna vagy melegítő krém - lazítja az izmokat és javítja a vérkeringést a fájdalmas területen.

Szükség esetén a gyógyszertárban kapható gyulladáscsökkentők (ibuprofén, naproxen alapú szerek) is segíthetnek az első napokban.

Hosszú távon azonban az életmód számít igazán. Néhány iránymutatás, ami tényleg működik:

• Mozgás, de fokozatosan

Tavasszal ne az első hétvégén akarjunk mindent ledolgozni. A kertészkedést érdemes rövid munkaszakaszokra osztani, közben nyújtással megszakítani.

• Törzserősítés

Az úszás, a jóga és a pilates nem véletlenül ajánlott derékpanaszosoknál: ezek az aktivitások erősítik a gerinc körüli izmokat anélkül, hogy feleslegesen megterhelnék az ízületeket. Heti 2-3 alkalom már érezhető változást hozhat.

• Testtartás

Ülőmunka esetén ergonomikus szék, megfelelő monitormagasság és rendszeres felállás (óránként legalább néhány perces séta) sokat segíthet.

• Matrac

Sok ember megfeledkezik erről, pedig a közepesen kemény, anatómiai tartást biztosító matrac éjszakánként tehermentesíti a gerincet és a reggeli merevség is jelentősen csökkenhet.

Összegzés

A derékfájás az esetek nagy részében megelőzhető, és ha már kialakult, akkor is kezelhető, ha időben foglalkozunk vele. Tavasszal különösen érdemes tudatosan felkészíteni a testet az aktivitásra: fokozatosan visszaszoktatni a terheléshez, nyújtani, erősíteni. A patikában kapható szerek segíthetnek átvészelni az akut szakaszt, de a tartós megoldást csak a rendszeres mozgás és a tudatos testtartás hozza meg.